Radics Béla nagy hatással volt rám gimnazista koromban. Ő volt szinte az egyetlen, aki igazi rock és blues zenét játszott a 70-es években Magyarországon. Miatta kezdtem el gitározni. Akkoriban a csepeli "Melós"-ban és a Radnóti Művelődési Otthonban láttam játszani a Tűzkerék és a Nevada formációkban. A koncertjein az első sorban álltam, és próbáltam ellesni a Jimi Hendrix riffeket. Tőle láttam először a kettős nyújtást a Highway Chile című Hendrix nótában, amitől úgy lázba jöttem, hogy azonnal hazaszaladtam Erzsébetre, hogy kipróbáljam a technikát  a Jolana gitáromon. Fiatalon még punk zenét játszottam, a Vágtázó Halottkémek alapítója voltam, ahol 3 évig szólógitároztam (1977-79). Gyermekeim megszületésével abbahagytam a zenélést. 2000-ben kezdtem ismét muzsikálni, elsősorban blues zenét. Megalapítottam az R.B. Kapitány Emlékzenekart, amely a legnagyobb magyar gitárosnak, Radics Bélának állít emléket.

                                                                                                                                           Molnár György